Budapest ----> Úrkút ~ 140 km.

Úrkúti őskarszt Természetvédelmi terület

Elvileg véletlenül találtam rá erre a csodára, bár bevallom, hogy nem hiszek a véletlenben!

A 8-as út felöl érkezve Úrkútra, figyelje a táblákat! A  főúton haladva, a Rákóczi utca egy buszmegállóján lesz egy kis tábla, ahol jobbra befordulva egyenesen a tájvédelmi körzet kapujáig el tud autózni. A parkolás nem igazán megoldott, de nem lehetetlen. 

 

 CSÁRDA-HEGYI ŐSKARSZT --> 

 

A kaput csak egy rigli tartja csukva, a terület szabadon látogatható. Az ismertető tábla szerint, Európában nincs ehhez hasonlítható kőtáj, melynek területe 2,2 ha. 1953 óta természetvédelmi oltalom alatt áll! Megtalálásában nagy szerepe volt a mangánérc bányászatnak. (Úrkút "végén", az út mentén láthatja a régi bánya épületeit, melyet közelmúltban ipari műemlékké nyilvánítottak! Az utolsó mélyművelésű ércbányánknak nem csak az épületei állnak, hanem a berendezései is megmaradtak, tehát minden adva van ahhoz, hogy egy szuper kiállítótér, múzem  születhessen itt!)

 

 

A bejárattól pár méterre asztalok, és padok várják a látogatókat, de már itt is kapunk egy kis ízelítőt a csodából!  Innen elvileg bármerre elindulhat, követve a tanösvény jelzését. Tulajdonképpen mindössze egy döntést kell meghozni. Először szeretne lemenni a "gyönyörök mélységébe", vagy inkább csak a magasból szeretné megízleni a mélyéség szépségét!

A mélyésgbe biztonságos fa lépcsőn lehet lejutni. Nehéz szavakat találni arra az élményre mely lefele menet tárul a szemünk elé! A sziklafal mellé épült lépcsőn kézközelben van a csodás vöröses-barna kőzet. Leérve az őskarszt által körbezárt térbe, már érezhetően más a klíma. A sziklafalak bővelkednek mélyedésekben, repedésekben, kisebb üregekben. A "mélység szépségének előszobájában" nem sokat időzünk, hiszen a második lépcsősor mágnesként vonzza a tekintetünket!

Nekünk lenyűgöző élmény volt a csodás sziklafalak között minden eltöltött perc. A karszt "gyomrában" érezhetően más a mikroklíma. Kisebb nagyobb zöldellő páfrány és mohatelepek, nedves, helyenként "csepegő sziklák", színek, formák... csodálatos!!!

 

 

Hosszasan szívtuk magunkba a gyönyör itt megtapasztalható minőségét, majd lassan elindultunk vissza, hogy mindenzt a szépet a magasból is megnézzük! A "felső sétáúton" azért látni az ember nyomait. Látni, hogy valaki nagyon erősnek érezte magát és az eredendően védőkorlátnak megépített egyszerű "szerkezetet"... Ezt nem kell meglátni, pontosabban ezeken a szakaszokon felelős döntést kell hoznunk arról, hogy a korlát híján, hol állítjuk fel a képzeletbeli korlát vonalát, melyen bármilyen vonzó is, nem megyünk tovább!

A séta során találunk néhány különálló sziklát, mélyedést...

A tempó, mellyel bejártuk a területet elég ráérős volt, sokszor időztünk el, egy-egy részletnél, így több, mint két órát töltöttünk itt el! Elképesztően feltöltődésnek voltunk részesei, ám érdekes módon ez csak este tudatosult bennünk, amikor még éjfélkor is olyan frissek voltunk, mint a nap kezdetén!

 

 

Értékelés ****

Ha fogékony a természet szépségei iránt, ha apró dolgoknak is tud örülni, ha képes belefeledkezni egy szikla szépségeibe, és főként, ha  a Balaton-felvidéken kalandozik, ne hagyja ki ezt a látnivalót!

Azt szokták mondani, hogy időnként a kevesebb, több. Én nagyon élveztem az ittlétem minden percét. Kényelmes sétával fél óra... Látogatásomkor sok helyi kisgyermek sétált az apukájával, páran a padoknál beszélgettek, eszegettek. 

Flag Counter