Budapest / Nagytétény
Száraz - Rudnyánszky-kastély
Egy álmoskás, párapaplanba öltözött februári szombat mire lehet alkalmas, ha az emberfia ki szeretne mozdulni otthonról? Kézenfekvő, hogy egy kiállítás, egy múzeum megfelelő program lehet, főként úgy, hogy ennek a programnak, egy kastély ad otthont!
A Nagytétényi Kastélymúzeum rendkívül jól megközelíthető. Vonat, és buszmegálló a közvetlen közelben, parkolóhely pedig bőséggel akad a kastély kerítése mentén!
Nem is tudom, hol kezdjem. Valamiért számomra a kastályok világa egy sarkalatos pont. Szúrós szemmel veszek észre oda nem illő részleteket, a kor építészetétől idegen megoldásokat, anyagokat, és a múlt szépségeit pillantok alatt romba döntő, oda nem illeszkedő szegleteket. Pontosan ezért, most abba az élménybe, ami bennem "kastélyélményként" van "kódolva", nem mennék bele bővebben, mert nem lenne tisztességes a kiállítási anyaggal szemben. Tényleg apró részletek, de... tehát inkább a múzeumi élményt taglalom ebben a kis szösszenetben!
Belépve a múzeumba, leróva a belépőjegy árát (figyelem, fotózni csak fotójegy ellenében lehet!), és leadva a kabátokat, kezdetét veszi egy évszázadokon át tartó időutazás, a bútorok világába.
A kiállítás címe:
Bútorművészet a gótikától a biedermeierig.
A földszinten a gótika, és az európai reneszánsz kincsei között sétálhatunk. A temekben (és ez az egész kiállításra igaz) található információs anyag elengedhetetlen része a túrának, hiszen ezen laminált lapokból tudjuk nagyon egyszerűen beazonosítani, hogy hol, s mit is látunk...
Számomra az első csoda, egy Nagyszeben környéki ácsolt láda volt 1400 körülről. A kézműves mestermű díszíszessége engem teljességgel magával ragadott. Legszívesebben, itt és most egy hosszú felsorolásba kezdenék, mely tételesen bemutatná mindazt, ami elém tárult, de nem teszem, hiszen ha most ebbe belebocsájtkoznék, bizony több napi olvasmánnyal gazdagodna a Kedves Olvasó!
A kiállítás az emeleten folytatódik, immár "kastélyi" pompában. Egy, a szívével- s lelkével a látogatókért élő emberke ráhatására, nem is indulhattam volna el másfele, mint az órák "csarnokába", ahol a hajdani óraművesség nemes darabjai között tettem egy rövidebb időutazást.
Ami ezt követően rám várt, nos... méterenként álltam meg, s ámultam el... pedig elvileg a legutolsó teremben kezdődött volna... onnan kellett volna időrendben haladni visszafelé! A trencsényi késő barokk refektóriumba, az az kolostori ebédlőbe érkezésemkor már telis tele voltam élményekkel a korábbi korokból. Csodás kályhák, szekrények, csillárok, mosdószekrények, különféle bölcsők... felsorolhatatlan! A mívesség, a letűnt korok aromái, a finom kidolgozások, a kézi munka, a... varázslatos! 
-Vajon még mennyi minden lehet a raktárakban - fut át a fejemen a gondolat, miközben korábbi, más kastélyokban tett látogatásaimra gondolok! Azokra a kastélyokra, akik innen bérelnek tárgyakat, s azokra is, aki ...nem.
Amikor a tematikus kiállítás végén elértem a biedermeierig, legszívesebben előröl kezdtem volna a sétát...
Frissítve: 2017-02-19
Értékelés ****
Talán nem a legeldugottabb célpont, azt sem lehet ráfogni, hogy kevesen ismerik, de mégis azt érzem, hogy azok a kincsek, melyek itt elénk tárulnak, olyan élménnyel gazdagíthatják a látogatót, mely a maga nemében páratlan!
