Károly-kilátó
A Károly-magaslatot és a rajta emelt kilátót Romwalter Károly soproni nyomdászról nevezték el. Romwalter Károly az 1869-ben
alapított Városszépítő Egyesület választmányi tagja volt és lelkes turista. A 398 m magas Váris-hegyen saját költségén fából építtetett kilátót 1876-ban, amelyet az Egyesületnek adományozott. Tiszteletére keresztelték át a Váris-hegyet Károly-magaslatnak.
A kilátó az időjárási ártalmak következtében az 1890-es évekre meglehetősen rossz állapotba került. Mivel kőtoronyra nem volt pénz, 1902-ben új fatornyot emeltek a helyére. Ez a kilátó több mint 30 éven át szolgálta a nagyközönséget.
Végül az 1930-as években a Városszépítő Egyesület elnökének, Heimler Károlynak köszönhetően sikerült pénzt előteremteni kőkilátó építéséhez. A városi kölcsön mellett sorsjátékot alapított és műkedvelő színielőadásokból szerzett pénzt az építkezéshez. Így készülhetett el Winkler Oszkár építész tervei alapján a ma is álló 23 m magas kilátótorony. Avatására 1936 nyarán került sor. A három emeleten lévő kis helyiségeket sokáig rádióamatőrök használták. Ma az első emeleti kis szobában kiállítás mutatja be Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán botanikusok munkásságát.
Kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik:
- Északkeleten a völgyben fekvő Sopronra és a Fertőrákos-Balfi-dombság mögött elnyúló Fertő tóra,
- Délkeleti irányban a Harkai-csúcs, Kópháza és Nagycenk,
- Nyugati és déli irányban pedig a Soproni-hegység vonulatai emelkednek. Tiszta időben, a háttérben távol a Rax és Schneeberg hófödte csúcsai is felsejlenek.
(forrás: soproni kirándulás.hu)