Mecsek

A Mecsek a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra fekszik. Legmagassabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő.

 

A Mecsek két részre tagolható:

  •  Keleti-Mecsek
  • Nyugati-Mecsek
 
A hegység 545 négyzetkilométernyi területet fed le, melyből a szűken vett hegyvidéki terület 335 km²-t tesz ki. Az ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványi kincsekben (többek közt mészkő, szén, uránérc). Déli határa a Pécsi-félmedence, észak-északkeleti a Völgységi-patak, és az Ófalui-völgy, északnyugati a Dombóvár-Szentlőrinc törésvonal, keleten pedig a Duna ártere.
 
 
A Mecsekben szubmediterrán hatások érvényesülnek, az északi és a déli lejtők közt azonban jelentős éghajlati különbségek alakultak ki. Az éves csapadék átlaga 710 mm, az éves középhőmérséklet 10°C körül van.
 

A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt! Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát. A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyáltalán nem fordul elő

Az itt élő kétéltűek, és hüllők minden faja védett, helyenként terelőhálókkal óvják őket az elgázolástól.

A hegység területén körülbelül száz barlang található. A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömődnek.

(forrás: Wikipedia)