Visegrádi-hegység
A Dunántúli-középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű hegység a Dunakanyarban található. Nevét a hegység északi oldalán található Visegrádról kapta.
A Visegrádi-hegység andezit tömbjeit patakok, vizek barázdálták, sok-sok völgyet hagyva hátra maguk után. A hegység legmagasabb pontja, a 700 méteres Dobogókõ a magyarországi természetjárás egykori és mai központja, jelzett turistautak sokaságának kiinduló és végpontja, ahol múzeum is õrzi a magyar turistamozgalom emlékeit. A terjedelmét tekintve kicsinek nevezhető hegyvidég rendkívül gazdag természeti kincsekkel kényezteti a vándorokat. A kis területen is lélegzeteállítóan nagy szintkülönbségekre, helyenként a vízesések hívják fel a figyelmet, máshol a patakok szurdokvidéke nyűgözi le a természet szerelmeseit, és persze a Dunakanyar szépségei, panorámája sem hétköznapi látvány!
Dobogókő neve sokak számára nem csak a természeti szépségek miatt ismert. A környéken fantasztikus energiák fejtik ki áldásos hatásukat, s töltik fel az erre túrázók szervezetét gyógyító energiával. A földünk szívcsakrája található itt, ahol a bolygónk erővonalai találkoznak... mint a testünkben. Ebben az elméletben lehet hinni, s lehet rajta mosolyogni. Mindnki döntse el magában, hogy... ám az biztos, ha hiszünk ebben az elméletben, ha nem, nagyon jó erre létezni, és ezt mi sem példázza jobbajn, mint az a sok ezer ember, aki évente eljön, elzarándokol ide....
(forrás: wikipedia, utazzitthon.hu)