Pilis-hegység

A Pilis, a Dunántúli-középhegység keleti szélének egy kis kincse, számtalan ismert és kevésbé felkapott kirándulási célpont őrzője. A természeti szépségei közül nehéz kiemelni akár néhányat is, hiszen... nos igen, a legnépszerűbbek közül ki ne ismerné a Rám-szakadékot, vagy a Prédikáló-széket? Magas hegycsúcsokban nem bővelkedik. A karsztos hegy legmagasabb pontja, a 756 méter magas Pilis, vagy Pilis-tető, mely egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa is.
 
A hegység gazdag forrásokban és barlangokban, melyek közül 15 fokozott védelmet élvez! ...és ha már védelem, itt említem meg, hogy a Pilisi Tájvédelmi körzetet 1981-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította. A hegység nagy területe része a Duna-Ipoly nemzeti parknak. A Visegrádi hegységtől a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el.
 
A Pilis barlangjaiban anno az ősemberek is menedékre leletek, a rómaiak őrtornyokat építetettek, hiszen a Duna vonalán húzódott a birodalom határa, s a rendszerváltásig a csúcson volt a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa. A bázis maradványként, még itt-ott rá lehet lelni néhány bunkerra.
 
A Pilis szó eredendően, s kicsit szabad értelmezésben kopasz hegytetőt jelent. A szabad értelmezés onna fakad, hogy a keresztény, pontosabban a római katolikus vallásban a pilis papkoszorút jelent, utalva a felszentelt papok fejének tetején leborotvált kerek "helyre".
 
 
 
(forrás: Wikipedia.hu , Wikiszotar.hu, itthon.hu)

.

 

 

Flag Counter

Pilisborosjenő ***

Vár, levendula, barlang

( ~ 15 km)