Bakony

 

A Bakony, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.

Részei:

Észak-Bakony, mely három részre tagolódik.

  • Magas-, vagy Öreg-Bakony. Itt található a Bakony legmagasabb csúcsa a Kőris hegy a maga 709 méteres magasságával
  • Keleti-Bakony. A zirci-medence és a Móri-árok között terül el.
  • Bakonyalja. A Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed.

 

Déli-Bakony

A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fensík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy a maga 599 méteres magasságával-

Balaton-felvidék

Lejtősen ereszkedik a Balatonra. Az ÉNy-i széltől védett táj régi falvaival, szőlőültetvényeivel a Földközi-tenger mediterrán partjait idézi. Ezért nevezik „Balatoni riviérának” is. A Balaton-part szegélyén több helyen (Balatonfüred, Kékkút stb.) szénsavas források fakadnak, mint a hajdani vulkáni működés emlékei. Vulkáni terület volt a tóba nyúló Tihanyi-félsziget is. A vulkáni működés nyomát a félszigetre rakódott vastag bazalttufa rétegek és a régi hőforrások (gejzírek) által épített forráskúpok (gejzírkúpok) igazolják.

 

...és a környéke, mely oly közel van ehhez a tájegységhez, hogy ha újabb tájegységet hoznák létre, akkor már túlságosan belevesznék a részeletekbe!